A gazdasági fellendülés tetőpontján már túl van az Európai Unió, fokozatos lassulás vár 2020-ig a térségre, de ezt jelentős lefelé irányuló kockázatok övezik főként a kereskedelmi háború és az amerikai gazdasági lassulás bizonytalanságai miatt - derül ki az Európai Bizottság ma közzétett őszi gazdasági előrejelzéseiből.
A tavasszal becsült 4%-ról 4,3%-ra húzta fel magyar növekedési prognózisát az Európai Bizottság - derül ki a csütörtökön megjelent őszi előrejelzésből. A jövő évi növekedést illetően is optimistábbak lettek Brüsszelben, utána viszont várhatóan nagyot fékez majd a magyar gazdaság. Az EU többi országára és a térség egészére adott friss prognózisokról külön cikkben írtunk:
Miközben idehaza lecsavarta az EU-pénzek kifizetési "csapját" a kormány, aközben Brüsszelből szokatlanul felpörgött a támogatások átutalása, ez pedig kifejezetten jókor jött a magyar büdzsének - derül ki a Portfolio havi összesítőjéből. Közben az is lényeges, hogy a 2014-2020-as ciklusra kalkulálható teljes pénzügyi keretnek már 92%-át elosztotta a kormány a nyertesek között, igaz egyelőre még "csak" alig hattizedét fizette ki. Brüsszelből egyébként már a 7 évre járó pénzek közel negyede megérkezett, ami megfelel az EU-átlagnak, viszont messze minden tagországot megelőz azzal Magyarország, hogy a 7 éves keret több mint 100%-ára írt már ki pályázatokat.
24 ország 246 kis- és középvállalkozása, köztük hat magyar cég nyert ma 50-50 ezer eurót közvetlenül Brüsszelből a Horizont 2020 program kkv-támogató eszközének első fázisában - jelentette be az Európai Bizottság.
Az óraátállítással egy kisváros egész éves villamosenergia-fogyasztását meg lehet takarítani - mondta Tihanyi Zoltán, a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. vezérigazgató-helyettese az M1 aktuális csatornán hétfőn.
Sokszor azért bírálják a közép- és kelet-európai országokat, mert együttműködnek Oroszországgal az energia területén, holott Nyugat-Európában vannak olyan országok, amelyeknek sokkal szorosabb az együttműködésük Oroszországgal - fogalmazott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki szerint az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz a tagállamokkal szemben az energiapolitika tekintetében.
Magyarországon a férfiak és nők nemzetgazdasági szintű átlagos órabére közötti különbség 14%-os, ami bár kisebb a 16,2%-os uniós átlagnál, de úgy is felfogható, mintha a magyar nők még mindig csaknem két hónapig, 51 napig, ingyen dolgoznának a férfiakhoz képest - mutat rá az Egyenlő Díjazás Napja alkalmából kiadott összesítőjében az Európai Bizottság. Az erre a napra időzített Eurobarométer felmérésből továbbá kiderül, hogy a magyarok az egyik leginkább elégedetlen nemzet a munka és a magánélet egyensúlyát tekintve.
Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.
Az aggályosnak tartott jövő évi költségvetési tervezetének módosítására szólította fel az olasz kormányt kedden az Európai Bizottság, kiemelve, hogy az abban szereplő számok közel sem felelnek meg a korábban kiadott uniós ajánlásoknak.
Az olasz kormány akkor is megemeli a hiánycélt, ha ez nem tetszik Brüsszelnek - jelentette ki Matteo Salvini olasz miniszterelnök-helyettes hétfőn, miután Róma bejelentette Brüsszelnek, hogy nem módosítja az Európai Bizottság által aggályosnak tartott jövő évi olasz költségvetési tervezetet.
A múlt heti pánik után hétfőn enyhülni látszik a feszültség az olasz piacon, amit a kötvényhozamok esése, illetve a (bank)részvények emelkedése is jól mutat. Nehéz megmondani, hogy innen merre megyünk tovább, az optimistáknak és a pesszimistáknak is szolgálhatunk egy-egy reális forgatókönyvvel.
Az Európai Bizottság nem akar válságot szítani Olaszországgal a költségvetési tervek miatt, azonban magyarázatot vár a felmerült aggályokra - fogalmazott mai nyilatkozatában Pierre Moscovici uniós gazdasági és költségvetési biztos.
A nyáron lezajlott első forduló után november 29-től december 11-ig újra nyitva lesz az a pályázat, amelynek keretében az éppen 18 éves európai fiatalok körbevasutazhatják Európát - jelentette be a lehetőséget a minap az Európai Bizottság. Az első fordulóra 3214 magyar fiatal jelentkezett, közülük 287-en kapták meg az ingyenes lehetőséget.
Az elmúlt három hétben a Portfolio kalkulációi szerint közel 52 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át az Európai Bizottság Magyarországnak a 2014-2020-as ciklus terhére. Ez a fejlemény is bizonyítja azon értesülésünket, hogy nem általában "függesztették fel" a pénzek kifizetését Brüsszelből, sőt ez még a leggyakrabban megnevezett Operatív Programokra sem igaz teljes egészében, hanem csak bizonyos alprogramokban áll fenn az elszámolási vitákból eredően megszakított kifizetés helyzete, vagy veszélye.
Ahogy egyre kiélezettebbé válik a helyzet az olasz kormány és az Európai Bizottság között az olasz költségvetési tervek miatt, úgy nő a feszültség is a befektetők körében. Az olasz államkötvény-hozamok új többéves csúcsra kapaszkodtak a mai kereskedésben, közben Olaszország csődkockázata ötéves csúcsra ért és az olasz tőzsdeindex is közel 2 éves mélypontra bukott. Rossz irányba haladnak a dolgok, és egyelőre úgy tűnik, hogy a következő hetekben csak rosszabbá válhat a helyzet.
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerint a tervezett olasz költségvetés nem jelent kockázatot az EU pénzügyi stabilitására nézve és egyelőre szó sincs újabb görög válságról - számol be a hírről a Reuters.
A kormány elküldte az Európai Tanácsnak a Jelentős Eltérés Eljárás keretében elkészített válaszát. Ebben gyakorlatilag nem vállal semmilyen új költségvetési intézkedést, amit egyébként az Európai Bizottság javaslatára a Tanács elvárna. Fontos, hogy semmilyen szankció nem fenyegeti a kormányt amiatt, hogy nem vállal be most új költségvetési kiigazító lépéseket, mert a mostani anyag elküldése után várható újabb bizottsági figyelmeztetéssel ez az eljárás le is fog zárulni.
Bár karnyújtásnyira volt vasárnap a megegyezés a brit kilépés végső feltételrendszeréről, mégsem jött ez össze, mert az északír-ír határból adódó problémát nem sikerült rendezni és eddig lezártnak hitt kérdéseket is újranyitott a brit kormány. Patthelyzet van tehát a végső kilépési feltételekről és mivel a szerdai EU-csúcsig nem lesz már újabb egyeztetés, így nagy a bizonytalanság és nőtt az Egyesült Királyság megállapodás nélküli uniós kizuhanásának esélye. Részben a nyomásgyakorlás eszközeként, részben a realitás beismeréseként Angela Merkel német kancellár is arra figyelmeztetett hétfő délután, hogy nehezebb a megállapodás létrejötte, mint eddig remélte és minden eshetőségre, azaz a no-deal Brexitre is fel kell készülni.
Az elmúlt évtizedben az egyik legmagasabb arányú uniós forrásbeáramlás történt évente Magyarországra, de a gazdasági felzárkózásunk, az összesített gazdasági teljesítményünk mégis elmaradt a régiós országokétól, mindez pedig megkérdőjelezi a beözönlött pénzek hatékony elköltését - értettek egyet többen is egy csütörtöki szakmai konferencián. A túlárazással, korrupcióval és egyéb módokon magánzsebekbe vándorló EU-pénzek kapcsán az a kérdés is szóba került, hogy szinte semmit sem lehet tudni ezek méretéről és arról, hogy egyáltalán hol parkolhatnak, mire használhatják ezeket. Az Európai Bizottság illetékes képviselője elismerte: Magyarország azon négy ország között van, ahol megkérdőjelezhető, hogy sikertörténetről beszélhetünk-e az elköltött pénztömeg és a befutott gazdasági pálya alapján, de egyúttal védelmébe is vette a brüsszeli pénzelosztási szabályrendszert. Az EU-pályázatok kapcsán a túlárazási kockázatok elleni friss kormányzati fellépésről egy másik cikkünkben írtunk:
Továbbra is hisz abban az Európai Bizottság költségvetésért felelős biztosa, hogy jövő május végéig legalább a fő kereteit el fogják fogadni az állam- és kormányfők a 2021-2027-es költségvetésnek, és elárulta: annak elfogadásáért is küzd, hogy a következő büdzsében már csak a jogállamisági feltételek megléte esetén lehessen EU-pénzeket kifizetni a tagállamok felé. Arról, hogy mennyire (csekély mértékben) reális az EU-költségvetés jövő májusig történő elfogadása, alábbi két cikkünkben már írtunk:
Korábban a forint gyengült a főbb devizákkal szemben, de már pozitív tartományban mozog.
A nap végére előkerültek az eladók.
Ez nagyot szólhat - ha tényleg működik.
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
